Sírversek

 

Felejthetetlen emléketek szívünkben örökké él.

Nyugodjatok békében.

Elfáradtál az élet tengerén,
Pihenj csendben a föld lágy ölén.

Küzdelem és szenvedés volt az életünk,
Legyen nyugodt csendes pihenésünk.

Bimbó voltál édes kis gyermekünk,
Mikor a halál elrabolt tőlünk.
Angyal lettél ez az egy vigaszunk,
Imádkozzál érettünk, korán letört virágunk.

Megpihenni tértem, éltem alkonyán,
Örök nyugalmat adj nekem jó atyám.

Az nem hal meg kit eltemetnek,
Csak az hal meg kit elfelednek.

Bánatunk végtelen, mert itt hagytál
Bennünket hirtelen.

Fehér galamb szállj a fiunk fejfájára,
A fájó szívű szülők helyett
Te vigyázz az ő álmára.

Emléked szívünkben örökké élni fog.

Drága szép emléked örökké közöttünk él.

Pihenj csendesen.

Egy tragikus pillanat megölte szívedet,
melyben nem volt más csak jóság és szeretet.

Életed hajnalán letört a halál,
Ejtsen könnyet érted, ki e sírnál megáll.

Oly hirtelen elrabolt a halál,
Szívünkben örök fájdalmat hagytál.

"Az Ő szíve megpihent a miénk vérzik,
a halál fájdalmát csak az élők érzik." Árész

Csak az hal meg, akit elfelednek,
Örökké él kit nagyon szeretnek.

Így múlnak el napjaim csendesen,
Míg magadhoz nem ölelsz életem.

Ha ránézünk sírodnak kövére,
Szorgalmas munkádnak e sír lett a bére.

Béke poraikra.

Elmentél életed legszebb korában,
Itt hagytál bennünket bús árvaságban.

Amíg szívünk dobog, emléked bennünk élni fog.
 
Küzdelem volt életünk,
Fogadd be lelkünk,
Ó mennyben Istenünk.

A jó szülőket feledni nem lehet,
Míg élünk ide hív a szeretet.

Ha a puszik esőcseppek, egy tengert adok.
Ha az ölelések falevelek, egy erdőt adok.
És ha szeretet örök, akkor az
Örökkévalóságot adom neked.

Egy tragikus pillanat ölte meg szívedet,
Amely nem ismert mást csak a szeretetet.

Amíg éltek értünk küzdöttek,
Amíg élünk nem felejtjük tettüket.

Kis szívednek gyors lüktetése,
Rövid kis életednek lett befejezése.

Bánatunk végtelen, mert itt hagytál
bennünket hirtelen.

Nehéz e kő, de nehezebb a bánat,
Mely szívére borult az egész családra.

Szívük nemes volt, kezük dolgos,
Életük nehéz volt, álmuk legyen boldog.

Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Az nem tudja mi az igazi fájdalom.

Miért szakított bimbót a halál,
Mikor hervadt virágot is talál.

Végtelenül szerettünk, soha el nem felejtünk,

Ha majd a mi szívünk is megszűnik dobogni,
Idejövünk hozzád megpihenni.

Ifjan életed tavaszán szálltál sötét sírba,
Szerető Szüleid bánatban itt hagyva.

Mint vadra a vadász ki lesben áll,
Úgy rabolt el tőlem orvul a halál.

Te voltál a szemünk fénye csillaga,
Jézuskának kicsi kis angyala.

 

referenciak